1011 Budapest, Vám u. 2.
Telefon/Fax: +36 1 201 2449
E-mail: kera@kera.hu
KNOPP


25 éves a KERA BT.! (klikk ide)
KNOPP VERTRIEBS GmbH
GmbH CHEMICHE PRODUKTE
ABCD MAGYARORSZÁG
Esztrich és Iparipadló Egyesület
Minden jog fenntartva 2006 - 2009.

SZERETNE IDŐT ÉS MINŐSÉGET NYERNI?

Kiszámítható idejű, gyors aljzatbeton kiszáradás 2 és 26 nap között

A burkoláshoz száraz aljzatbeton (cementesztrich) szükséges. A kiszáradás időtartama azonban kiszámíthatatlan. Ideális, laboratóriumi körülmények kö-zött (20°C hőmérséklet, 60 % relatív páratartalom folyamatosan) kb. 45 nap után burkolható. Valós építkezésen ilyen körülmények nem biztosíthatók. Egy új építményben az építés időszakában, de még utána is hosszú ideig igen nedves a környezet. Az építés folyamán jelentős vízmenynyiséget viszünk be az épületbe: betonozás, falazás, vakolás, festés, esztrichezés, mind mind újabb és újabb vízmennyiséggel terheli meg a környezetet. Az anyagokkal bevitt nedvesség azután szépen lassan távozik, folyamatosan igen magasan tartva a levegő relatív páratartalmát. Nem ritka, hogy egy épülő új házban a legmelegebb koradélutáni órákban is 80-90 %-os a relatív páratartalom. Ilyen magas nedvességtalom mellett eleve sokkal lassabban szárad minden, hiszen a levegő további párefelvételi képessége erősen korlátozott. Itt belép viszont egy olyan jelenség, amit mindenki ismer, és ennek ellenére még a szakemberek sem mindig számolnak vele. Ez a jelenség a harmat. Az éjszakai lehűlés következtében a levegőből kicsapódik a pára, és fű, fa, virág, és minden más is vizes lesz. Ez épülő házakon belül még fokozottabban jelentkezik, hiszen ott magasabb a páratartalom, mint a szabad ég alatt. Egyetlen éjszakai párakicsapódás hetekkel nyújthatja el a cementesztrich száradási idejét. Hány ilyen párakicsapódás, és milyen mennyiségű vízzel nedvesíti vissza az esztrichünket a száradás ideje alatt? Erre a kérdésre csak egy helyes válasz van: fogalmunk sincs. Ez a visszanedvesedés az, ami leginkább kiszámíthatatlanná teszi az aljzat kiszáradásának időtartamát.

Nem könnyű védekezni ellene. Az egyik lehetséges mód, hogy úgy szervezzük meg az építés folyamatát, hogy az esztrichezés idejére már legyenek beépítve és működőképes állapotban a nyílászárók. Ez már amiatt is fontos, hogy az aljzatbetonozáskor és az azt követő első három napban az aljzatnak huzatmentes környezetet tudjunk biztosítani. A huzat a friss aljzat felszínét gyorsan kiszárítja, és nem marad elég víz a cement hidratációjához, közismert szóval "megég" a teteje. Ez komoly gond, mert az egyenetlen felszínen túl, a tapadóképesség is jelentősen leromlik. A felszín megégésével tehát mindjárt két problémánk is keletkezik: szilárdsági és egyenetlenségi. Mindkettő további munka- és anyagráfordítást, tehát végső soron többletkiadást és időveszteséget is okoz.

A száradás közben további promlémákkal szembesülünk. Az aljzat teteje hamarabb szárad, mint az alja. Ez természetes dolog, eddig rendben is volna. De az anyag száradás közben zsugorodik is. Ez a zsugorodás pedig nem egységes. A szárazabb, felszínközeli rétegek erősebben zsugorodnak, mint az alja, amely még nedvesebb. Ez ugyan szintén természetes jelenség, csakhogy ez már számunkra nem kívánatos deformációkat okoz, mint például a szélek felhajlása, és a felszín repedezése. A szélek felhajlása a túl gyors száradás miatt akár a több centiméteres szintkülönbségig is elmehet. Ha ez bekövetkezik akkor a felhajlást ki kell egyenlíteni, ami újabb többletráfordítást eredményez.

Ez ellen a legegyszerűbb védekezési mód, ha lelassítjuk a száradás ütemét. Többféle mód is van a lassításra, amely különösen meleg, nyári időben indokolt. Most is hasznát vehetjük a már beépített nyílászáróknak, amelyek zárva tartásával "bedunsztolható" az aljzat. A direkt napsugárzástól is meg kell védeni, tehát árnyékolni is célszerű, mert a tartósan napsütötte részeken még további feszültségek és deformációk keletkeznek.

Másik védekezési módszer a letakarás, például fóliával, vagy a simítás után kipárolgásgátlóval kezelni az aljzatot. Végső soron még a rendszeres permetezésszerű locsolás is elfogadható védekezési mód. Azt azonban ne feledjük, hogy valamennyi száradáslassítási eljárás nem csekély mértékben növeli a kiszáradási időt.

Tehát az aljzatbetonra, vagy más néven cementesztrichre érdemes a szokottnál nagyobb figyelmet fordítani, mert sok bosszúság, időveszteség és nem kalkulált többletköltség okozója lehet.

Amit mi ajánlunk, az egy kitűnő német termékcsalád. Gyártója a Knopp Chemie G.m.b.H. A Contopp® márkanevű termékek száradásgyorsító csoportja egy kivételtől eltekintve, valamennyi előbbiekben leírt problémát megelőzi. A kivétel a huzat. A huzatos környezet ellen egy adalékszer sem védi meg az esztrichet. Minden más problémának elejét vettük: az aljzat 2 és 26 nap között 4 különböző időtartamra beállíthatóan biztosan kiszárad, polipropilén szálanyagtartalom gátolja meg a zsugorodás miatti deformációk, repedezések kialakulását, a teljes keresztmetszet hidrofobizálása pedig meggátolja a visszanedvesedést. Az eredmény: minden szempontból kifogástalan aljzat, ami a legfőbb biztosítéka a jó burkolatnak.

Végül egy jótanács: burkolás, de különösen parkettázás előtt feltétlenül mérje, vagy méresse meg az aljzat nedvességtartalmát. Burkolásra a 2 CM % alatti nem fűtött és az 1,8 CM % alatti maradék nedvességtartalmú fűtött aljzat alkalmas. Ha ennél magasabb az aljzat nedvességtartalma, nem szabad lefektetni a burkolatot! A Contopp® termékek vásárlása esetén a nedvességmérést kérésre díjtalanul elvégezzük.

Budapest, 2009.06.26.

   nyitóoldal      oldaltérkép