Kiszámítható
idejű, gyors aljzatbeton kiszáradás 2 és 26 nap között
A burkoláshoz száraz aljzatbeton
(cementesztrich) szükséges. A kiszáradás időtartama azonban
kiszámíthatatlan.
Ideális, laboratóriumi körülmények kö-zött (20°C hőmérséklet,
60 % relatív páratartalom folyamatosan) kb. 45 nap után burkolható.
Valós építkezésen ilyen körülmények nem biztosíthatók. Egy
új építményben az építés időszakában, de még utána is hosszú
ideig igen nedves a környezet. Az építés folyamán jelentős
vízmenynyiséget viszünk be az épületbe: betonozás, falazás,
vakolás, festés, esztrichezés, mind mind újabb és újabb
vízmennyiséggel terheli meg a környezetet. Az anyagokkal
bevitt nedvesség azután szépen lassan távozik, folyamatosan
igen magasan tartva a levegő relatív páratartalmát. Nem ritka,
hogy egy épülő új házban a legmelegebb koradélutáni órákban
is 80-90 %-os a relatív páratartalom. Ilyen magas nedvességtalom
mellett eleve sokkal lassabban szárad minden, hiszen a levegő
további párefelvételi képessége erősen korlátozott. Itt belép
viszont egy olyan jelenség, amit mindenki ismer, és ennek
ellenére még a szakemberek sem mindig számolnak vele. Ez
a jelenség a harmat. Az éjszakai lehűlés következtében a
levegőből kicsapódik a pára, és fű, fa, virág, és minden
más is vizes lesz. Ez épülő házakon belül még fokozottabban
jelentkezik, hiszen ott magasabb a páratartalom, mint a szabad
ég alatt. Egyetlen éjszakai párakicsapódás hetekkel nyújthatja
el a cementesztrich száradási idejét. Hány ilyen párakicsapódás,
és milyen mennyiségű vízzel nedvesíti vissza az esztrichünket
a száradás ideje alatt? Erre a kérdésre csak egy helyes válasz
van: fogalmunk sincs. Ez a visszanedvesedés az, ami leginkább
kiszámíthatatlanná teszi az aljzat kiszáradásának időtartamát.
Nem könnyű védekezni ellene.
Az egyik lehetséges mód, hogy úgy szervezzük meg az építés
folyamatát, hogy
az esztrichezés idejére már legyenek beépítve és működőképes
állapotban a nyílászárók. Ez már amiatt is fontos, hogy az
aljzatbetonozáskor és az azt követő első három napban az
aljzatnak huzatmentes környezetet tudjunk biztosítani. A
huzat a friss aljzat felszínét gyorsan kiszárítja, és nem
marad elég víz a cement hidratációjához, közismert szóval "megég" a
teteje. Ez komoly gond, mert az egyenetlen felszínen túl,
a tapadóképesség is jelentősen leromlik. A felszín megégésével
tehát mindjárt két problémánk is keletkezik: szilárdsági
és egyenetlenségi. Mindkettő további munka- és anyagráfordítást,
tehát végső soron többletkiadást és időveszteséget is okoz.
A száradás
közben további promlémákkal szembesülünk. Az aljzat teteje
hamarabb szárad, mint az alja. Ez természetes
dolog, eddig rendben is volna. De az anyag száradás közben
zsugorodik is. Ez a zsugorodás pedig nem egységes. A szárazabb,
felszínközeli rétegek erősebben zsugorodnak, mint az alja,
amely még nedvesebb. Ez ugyan szintén természetes jelenség,
csakhogy ez már számunkra nem kívánatos deformációkat okoz,
mint például a szélek felhajlása, és a felszín repedezése.
A szélek felhajlása a túl gyors száradás miatt akár a több
centiméteres szintkülönbségig is elmehet. Ha ez bekövetkezik
akkor a felhajlást ki kell egyenlíteni, ami újabb többletráfordítást
eredményez.
Ez ellen
a legegyszerűbb védekezési mód, ha lelassítjuk a száradás
ütemét. Többféle mód is van a lassításra, amely
különösen meleg, nyári időben indokolt. Most is hasznát vehetjük
a már beépített nyílászáróknak, amelyek zárva tartásával "bedunsztolható" az
aljzat. A direkt napsugárzástól is meg kell védeni, tehát árnyékolni
is célszerű, mert a tartósan napsütötte részeken még további
feszültségek és deformációk keletkeznek.
Másik védekezési módszer
a letakarás, például fóliával, vagy a simítás után kipárolgásgátlóval
kezelni az aljzatot. Végső
soron még a rendszeres permetezésszerű locsolás is elfogadható
védekezési mód. Azt azonban ne feledjük, hogy valamennyi
száradáslassítási eljárás nem csekély mértékben növeli a
kiszáradási időt.
Tehát az aljzatbetonra, vagy
más néven cementesztrichre érdemes a szokottnál nagyobb
figyelmet fordítani, mert sok
bosszúság, időveszteség és nem kalkulált többletköltség okozója
lehet.
Amit mi ajánlunk, az egy
kitűnő német termékcsalád. Gyártója a Knopp Chemie G.m.b.H.
A Contopp® márkanevű termékek
száradásgyorsító
csoportja egy kivételtől eltekintve, valamennyi előbbiekben
leírt problémát megelőzi. A kivétel a huzat. A huzatos környezet
ellen egy adalékszer sem védi meg az esztrichet. Minden más
problémának elejét vettük: az aljzat 2 és 26 nap között 4
különböző időtartamra beállíthatóan biztosan kiszárad, polipropilén
szálanyagtartalom gátolja meg a zsugorodás miatti deformációk,
repedezések kialakulását, a teljes keresztmetszet hidrofobizálása
pedig meggátolja a visszanedvesedést. Az eredmény: minden
szempontból kifogástalan aljzat, ami a legfőbb biztosítéka
a jó burkolatnak.
Végül egy jótanács: burkolás,
de különösen parkettázás előtt feltétlenül mérje,
vagy méresse meg az
aljzat nedvességtartalmát.
Burkolásra a 2 CM % alatti nem fűtött és az 1,8 CM % alatti
maradék nedvességtartalmú fűtött aljzat alkalmas. Ha ennél
magasabb az aljzat nedvességtartalma, nem szabad lefektetni
a burkolatot! A Contopp® termékek vásárlása esetén a nedvességmérést
kérésre díjtalanul elvégezzük.
Budapest, 2009.06.26.
|
